eldat.hu

A klubot 1908. március 9-én alapították, elsõsorban azért, amiért az akkori Milan Cricket and Football Club (AC Milan) vezetősége mellőzte a nem olasz játékosokat a csapatból, ellenezte játékukat. Így lett a nevük Internazionale, azaz nemzetközi. Első elnöküket, Giovanni Paramithiotti-t még azon az estén megválasztották, és elkészíttették Giorgio Muggiani grafikussal az újonnan létrejött csapat címerét, egy kör alakú, arany, kék és fekete színű címert, közepén az IFCM (Internazionale Football Club Milano) betûkkel. Ezek a színek (fekete-kék) mai napig a csapat klubszínei.

Mussolini idején, 1928-ban le kellett mondaniuk nevükről, mivel az internazionale szót nem igazán támogatták akkoriban. Ezért az US Milanese csapatával egyesülve létrehozták az SS Ambrosiana-t. Ekkor többször váltott mezt és címert a csapat.

A ’30-as években játszott náluk minden idők legnagyobb Inter játékosa, Giuseppe Meazza.

A II. világháború után újra Internazionale lett a csapat neve, és a címerük is az eredeti lett egy kis színcserét leszámítva. A 40-es évek végén a csapat meghatározó egyénisége lett a magyar származású Nyers István, aki az 1948-49-es szezonban olasz gólkirály lett.

A BEK-győztes csapat: 1960-ban a klub ismét változtatott a címeren; a fekete és kék csíkjai vékonyabbak lettek, és egy arany csík került a szélére. Ezen kívül volt még egy pajzs alakú címerük is (1955-1965). A csapat teljesítménye az 1960-61-es szezonban, Herrera vezetése alatt nagy mértékben romlott, a bajnokságot sem sikerült megnyerniük. Majd az elkövetkező évek ennek éppen az ellentétei lettek; minden idők legerősebb olasz csapata volt akkor az Inter; többször nyertek bajnokságot, legyőzték a Real Madrid-ot, majd a Benficát a BEK döntőben, és kétszer megnyerték az Interkontinentális Kupát. Ez a sikerszéria 1967-ben ért véget. Elvesztették a BEK döntőt, a bajnokságban a Juventus egy ponttal előzte meg őket az utolsó fordulóban, és így csak másodikak lettek. 1968-ban Herrera távozott a csapattól.

1979-ben újra címert váltottak; ezúttal eltűnt a kör forma, helyette egy pajzs alakú címerük lett, amin egy kígyó, és egy arany csillag szerepelt.

Az 1988-ban megújuló csapat újra szárnyalt, ekkor érkezett többek közt Lothar Matthäus. 1989-ben a címert visszaváltották az eredetire, azzal a különbséggel, hogy a kígyós címerből átvették a csillagot, és a tetejére helyezték. Ezután ismét a holtponton volt a csapat.

1995-ben érkezett az egykori tulajdonos, Angello Moratti fia, Massimo Moratti, és átvette a klubot. Moratti új játékosokat hozott a csapathoz, úgy mint Roberto Carlos, Paul Ince, Javier Zanetti, 1997-ben pedig Ronaldo. Majd ezek a szerzemények -Zanetti kivételével, aki 1999-ben csapatkapitány lett- távoztak is pár év múlva. A 90-es években 3 Uefa Kupa serleg került a klub vitrinjébe.

2002-2003-as szezonban 3 olasz csapat jutott a Bajnokok Ligája legjobb négy csapata közzé. Ekkor került az Inter legközelebb a hőn áhított BL serleghez 1970 óta, de a városi elődöntőből idegenben lőtt góllal a Milan jutott a döntőbe, amit később meg is nyert. 2004. január 18-án Moratti lemondott, az új elnök Giacinto Facchetti, a klub egykori hátvédje lett. Visszahozta a klubhoz Adriano-t, majd leigazolták Dejan Stankoviæ-ot. A 2004-2005-ös szezonban az új edző Roberto Mancini lett, és olyan új játékosok jöttek vele, mint Cambiasso, Davids, Veron vagy Mihajlovic, majd további nagy nevek (Figo, Samuel, Solari, Pizarro). A 2006-os olasz 'bundabotrányt' követően -17 év elteltével újra- az Interé lett a bajnoki cím. Ez az év nyarán érkezett Vieira, Maicon, Ibrahimovic és Fabio Grosso, majd a Chelsea-től visszaérkező Hernán Crespo.

Szeptemberben azonban egy szomorú hír sújtotta a csapatot: elhunyt az egykori Inter játékos és elnök, Giacinto Facchetti. Emlékére a csapat visszavonultatta a 3-as számú mezt.

Újra Massimo Moratti lett a klub elnöke. A szezon végén újabb bajnoki címnek örülhettek a szurkolók, valamint több rekordot is megdöntött az idény alatt a csapat. 31 veretlenül megvívott bajnoki, mindössze 1 vereség a bajnokságban. 17 győztes bajnoki zsinórban, 97 szerzett pont.

A 2007-08-as szezonra érkezett többek közt a Roma román játékosa, Christian Chivu. 2008. március 8-án az Inter hazai pályán fogadta a Reggina csapatát. Ez volt az örökké emlékezetes centenáriumi mérkőzés, melyet 3 órás showműsor és ünneplés követett. Sajnos 4 nap múlva a csapat nem tudta ledolgozni hazai pályán a Liverpoolban összeszedett 2 gólos hátrányt, így újra kiesett a Bl-ből. 2008. május 18-án játszották a Serie A utolsó fordulóját, amikor az Intert és a Rómát csak egy pont választotta el a tabella elején. Az Inter nyerni tudott a Parma otthonában, a Róma pedig döntetlent játszott a Catania otthonában, így az Inter lett a 2007-08-as Serie A idény bajnoka immáron harmadszor egymás után.

A 2008-09-es szezonban ismét Milánóba került a bajnoki cím, de a várva várt BL siker ismét elmaradt. A nyáron pedig hatalmas változások történtek a klubnál. Távozott Barcelonába Zlatan Ibrahimovic, aki helyett érkezett Samuel Eto’o, Diego Milito és Wesley Sneijder.

A jelen történéseit pedig már vendégeink is személyesen élvezhetik.

GRANDE INTER 2

Első vendégeink csodálatos élményekkel lehetek gazdagabbak. Jose Mourinho 2. évében egy több poszton megújított csapattal minden kupát besöpört, amit csak lehetett. A 2009-2010-es Inter büszkén viselheti örökké a Grande Inter 2 nevet! Felejthetetlen tavaszt produkált a csapat. Májusban bő két és fél hét alatt három trófeát nyertek a kék feketék. Előbb május 5-én a romai kupadöntőn sikerült elhódítani a kupát a Roma csapata ellen. Majd május 15-én Sienaban aratott győzelmével az Inter besöpörte 18. bajnoki címét. Végül a szezon megkoronázásaként, május 22-én Madridban, Javier Zanetti (700-ik Inter meccsén) felemelhette a BAJNOKOK LIGÁJA győztesének járó trófeát!

Tripláztunk!